Ételek,Étkezés

Comidas I. 

Brazília gasztronómiája igen változatos,bőséges,és persze nagyon finom. Meglepődtem azon hogy a hozzávalók majdnem ugyanazok mint otthon,vannak olyan zöldségek,gyümölcsök,termések amihez csak itt lehet hozzájutni és részei a mindennapi étkezésnek is.

Viszont Brazília óriási,ezért is a gasztronómia,és az étkezési szokások eltérnek ha egy másik államba utazol. Minas Gerais,az én államom híres a  konyhájáról, Az első hónapom azzal telt el hogy mindent megkóstoltam amit tudtam,minden újat,amivel még nem találkoztam. Mostanra vannak igazi kedvenceim,amik hiányozni fognak ha hazamegyek. Na de kezdjük csak az elején.

Viszont Brazília óriási,ezért is a gasztronómia,és az étkezési szokások eltérnek ha egy másik államba utazol. Minas Gerais,az én államom híres a  konyhájáról,és a Pao de Queijo-ról,amit Rio de Janeiro-ban nem is mindenki ismer.

Ezen a térképen könnyebben elképzelhetőek a távolságok. Tehát például Bahia-ban,az én államom fölött,nagy híresek a tengeri gyümölcsök,és mindenféle hal evése. Egy azért,mert híres a halászatról,a tengerparton van,és híres üdülőhely. Nagyon várom már hogy megismerjem a Nordeste részét Brazíliának,mert szintén nagyon színes a kultúrája,és a gasztronómiája. Na de nézzük Minas Geraist.

Minas Gerais-ban a fő étkezés általában babból és rizsből áll,ez valami hagyomány hogy az asztalon minden ebédre friss rizsnek és babnak kell lennie. Őszintén szólva én már az első hónap után meguntam,és most is próbálom kikerülni ahogy tudom. A bab,rizs (arroz e feijao) mellett általában valamilyen hús szokott lenni,még egy köret,és saláta.
Ez kerül a tányérra minden ebédre.
Húsok közül általában a marha,és a sertés húst emelném ki,a csirkehúst nem látom annyiszor jelen. Hihetetlen,de néha azt érzem minden nap magyar ételekkel találkozok,de mindig van bennük valami más íz. Például készítenek paprikás csirkét,ami teli van vöröshagymával,és nincs benne paprika,csak paradicsom. Így a színe sem marad olyan élénk,meg az íze sem,de látok hasonlóságot. Valamelyiknap csülköt ettünk,és ugyanúgy készült mint ahogy otthon szoktuk. Viszont használnak kolbászt,virslit és szalonnát is. Az biztos hogy nem bonyolítják túl a fűszerezést,a són,borson,fokhagymán,és vöröshagymán kívül nem használnak mást,de ezekből aztán nem sajnálják. A leves az nem terjedt el,ahogy Papa mondaná,de itt a második családomban néhanapján előfordul hogy levest főznek. Én már ahogy meséltem megcsináltam nekik a babgulyást,és kifejezetten szerették.

                                                                                                                                                                                                      Sok fajta pörkölthöz hasonlót is főznek,ilyen például a feijoada,amit előre meg mondom hogy nem szeretem,mert babból,és mindenféle sertésrészből áll. Fülből,orrból,és minden finomságból. Ezért nem vált a kedvenceim közé,viszont meg kell említenem,mert Minas egyik jellegzetessége.

Mellette „farofa” található,ami mandioca lisztből készül,és általában belekeverik ezekbe a pörkölt alapú ételekbe. A mandioca (manióka) a világ legfontosabb tápláléknövényei közé tartozik. A föld alatti gumóiból lisztet, kenyeret, keményítőt és alkoholtartalmú italt készítenek. A maniókát sütve is gyakran esszük,és úgy néz ki mint a sült krumpli,és olyan az íze is,csak kicsivel szárazabb. Hogy visszatérjünk a lisztekre,megemlíteném a „povilho”,a tápióka lisztet,amiből a híres minasi Pao de Queijo-t készítünk,és sok más kenyérfélét is.

Persze a kukoricalisztből készült ételek szintén a listán szerepelnek mint a kukoricakenyér,és a különböző „tira gostos”-ok, harapnivalók kirántása.

Egy másik különlegesség a „chuchu” (chayote) nevű zöldség,ami a krumpli,és a répa íz világához hasonlít. Ugyanúgy,zöldséglevesekbe vágják, szuflét csinálnak belőle.

Szerencsére sok zöldséggel készült ételt esznek,és amint tudjuk Dél-Amerika a zöldségek,és gyümölcsök paradicsoma,így falatozhatok bőségesen.:)

Tehát visszatérve az ebédre,az ebéd a legnagyobb étkezés a nap folyamán,és utána már csak „lanche” van,ami az uzsonnát jelenti.

Képzeljetek el az utcákon kis pékségeket,ahova be lehet ülni,és „meglanche”-lni egy „suco” (frissen facsart gyümölcslé kíséretében)

Annyira jó amikor jössz haza az iskolából,elmész ezek mellett a helyek mellett,és csak úgy kikapnád onnan,mert olyan illatuk van :)

Ez itt elég népszerű,mert ha az ember rohanásban van, vesz egy coxinha-t ami végül is krumpliból,csirkéből,és sajtból áll,és az egész ki van sütve zsírban.Ha ettetek istenit,akkor ez az.
Ezekhez tartozik a Pao de Queijo is,amit különböző méretekben kaphatsz.

Hamarosan következik a Comidas II. blogbejegyzés.
Addig is sok puszi! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.