Sziasztok!

Most már igazán azt sem tudom hogy honnan folytassam az írást,olyan régóta nem írtam nektek. Őszintén sok minden történt, végül is mostanra már beilleszkedtem a az új családomba,ismerem a szokásokat,és az én mindennapos rutinom is kialakult. Sajnos egyre nehezebben bírom az iskolát, arra gondolva hogy mennyi minden jót lehetne csinálni azalatt a 6 óra alatt amit ott töltök. A hétvégéken általában a cserediákokkal csinálunk valamit,az egyik hétvégén éppen Stephanie-nél,a kanadai lánynál aludtam, és csoki fonduet csináltunk gyümölcsökkel,aztán pedig filmet néztünk. Tök jó volt. Most már eljutottunk arra a szintre hogy portugálul beszéljünk egymás közt is, ne angolul. Néhányan meg is kérdezik tőlünk hogy miért csináljuk ezt,de mi ezzel is csak tanulunk. Másnap éppen Dórinak a születésnapja volt, és küldtem neki egy levelet innen Brazíliából egy nyaklánccal együtt. Féltem hogy nem érkezik meg időben,mert a postán azt mondták hogy már későn adtam fel,de még hamarabb is ott volt, tehát nem volt baj. Vasárnap Silvine elvitt az egyik egyetemen levő barátnőjének a születésnapjára,( mivel ő már betöltötte a 18-at és egyetemre jár ) ahol a vendégek 50%-a német volt, és a barátnőnek a férje szintén német volt. Itt Brazíliában nagyon nagy a német bevándorlók száma,és a nyelv szintén egyre fontosabbá válik. Dél-Brazíliában, ahol a legtöbb német lakik, még a házak is az igazi Fachwerkhaus-okra hasonlítanak,a városok pedig az igazi európai stílusra épültek. Még sosem voltam Dél-Brazíliában,és nem tudom hogy lesz –e alkalmam ellátogatni oda még a cserediák évem alatt,de az biztos,hogy olyan mintha egy másik ország lenne,nem is Brazília. Tehát a szülinaphoz visszatérve,a német nyelv felfrissítési a tudatomban sikeres volt,viszont a változatosság kedvéért én nem tudok visszaválaszolni. Na nem baj,majd ezen is javítunk. Ott ebédeltünk, és végül is ott töltöttük majdnem az egész délutánt náluk. Estefelé felhívtam Stephanie-t, mert előző nap amikor nála aludtam,az egész nesszeszeremet náluk hagytam,és erre nem sokkal előtte jöttem rá. Ők éppen a testvérével egy forró táncstúdióban voltak, nem forró mert nagyon meleg,hanem „forró”, a táncstílus. ( Csak hogy ne okozzon félreértést... :D) Mi is odamentünk,és hát persze azonnal ott ragadtunk táncolgatni,meg beszélgetni a többiekkel,és elhatároztam hogy be fogok iratkozni táncórákra. A baj csak az hogy az elhatározás után leragad a folyamat. Na mindegy. De az a lényeg hogy jó volt. Tehát jól telt ez a hétvégém, rájöttem hogy mindig szerveznem kell valamit a hétvégére,mert elsősorban az időm ketyeg, és nem szalaszthatok el egy pillanatot sem, a második pedig a mostani családom a hétvégét általában pihenéssel tölti, nem programszervezéssel. Mostanában éppen beszéltünk a lányokkal hogy össze kéne hozni elmenni az állatkertbe, mert még semelyikőnk nem volt,és egy jó időtöltésnek ígérkezik. :)
Tehát ki kell használnom az időm. Most már nagyon közeledik a nyelvvizsga időpontja is, és úgy érzem hogy nem tanulok eleget,sőt semmit, most elhatároztam,(nem úgy mint a táncórákat!) hogy bele fogok húzni ebben a hónapban. 24-én megérkezik hozzánk Zsombor, a magyar cserediák,aki Vitóriában, olyan 7 órára lakik Belo Horizonte-től,de még sosem találkoztunk itt. Szerintem még nem meséltem nektek, hogy ő is ugyanazt a  portugál vizsgát fogja tenni mint én, csak ahol ő lakik, nincs olyan egyetem ahol meg lett hirdetve,így egy hónappal ezelőtt megkért hogy itt lehet e a vizsga időtartama alatt. Tehát olyan 4 napot marad itt, és ebbe az is belefér hogy megmutassak neki pár nevezetességet, és még magyarul is beszélhessek. ;)  Zsombor előtt pedig az a  német lány lesz itt nálunk, (szerintem sosem volt még ekkora mozgásban a lakásunk amilyen ebben a hónapban lesz.:D ) akinek a házában Clarice lakott, miközben ő cserediák volt Németországban, és Madalena meghívta ide hogy töltsön pár napot nálunk. Tehát mialatt itt lesz valószínűleg még egyszer elmegyünk Ouro Preto-ba, ahogy már hallottam szervezni a dolgokat, és teli leszünk programokkal, tehát már várom .:)
A Rotary meetingeken a család csere óta nem történik sok minden, még a tavaly reméltem hogy lesznek programok, vagy önkéntes munkák a klubban, de úgy látszik hogy nem. Most a napokban kaptunk hírt a Cserediák Konferenciáról ami májusban lesz megtartva,az utolsó cserediák találkozóként. A részletes programokról még nem tudok semmit,de azt már tudjuk,hogy lesz egy teszt Brazíliáról, amit ki kell majd töltenünk, és az elbírálás után a legmagasabb pontokat elért cserediákok nyereményeket,és kitüntetéseket kapnak. Persze, ez szép és jó, csak az a baj hogy van egy 35 oldalas könyv amit tanulnunk kell. A Brazília földrajzáról, gazdaságáról, földrajzáról,és persze a történelméről. Amennyire kedvet kaptam ehhez,annyira el is tűnt az érdeklődésem amikor a sorok közé néztem. De nem baj, harcolni kell ! :D
A következő hétvégét Cristináéknál töltöttem miután meghívtak hogy aludjak ott. Meg lett beszélve velük aztán hogy az azt követő hét kedden lesz megtartva a „Magyar Est”,amikor gulyáslevest fogok főzni egy bárban. Kigondoltunk babgulyást palacsintával,de az úr akié a bár,azt mondta hogy jobb lenne valami sós,mert mivel mindenki sört iszik,nem lesz étvágyuk édeset enni. És akkor azonnal eszembe jutott a pogácsa, hogy hány alkalommal meg akartam már csinálni,de sosem csináltam. Na most meg lájuk mi sül ki belőle! Megbeszéltük hogy akkor kedden nem megyek iskolába sem, és aznap reggel megveszünk minden hozzávalót ami szükséges,és már reggel elkezdjük kisütni a pogácsákat. A leves pedig a bár konyhájában fog elkészülni. Tehát lesz sürgés forgás :)

Amúgy a hétvége nagyon jól telt Cristináékkal, pénteken este egy étterembe mentünk ahol élő zene szólt, jött velünk Paula a férjével ( tudjátok a szomszédok), meg persze a lányok, és én. Olyan jó volt beszélgetni velük megint, még azok a dolgok is hiányoztak,amik egy időben idegesítettek amikor ott laktam. De olyan jó volt. Szombaton otthon voltunk, és az egész család jött,vasárnap reggel pedig bevásároltunk,és délután grilleztünk Sergio-val. Nagyon jó volt :)
Most rohanok,még ma publikálom a következő blogot a „ Magyar Est”-ről, és a Húsvétról!
Puszi Nektek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.