Na sziasztok!

Azt hiszem megint régóta nem írtam,de a hétvégém megint millió élményekkel volt teli.Rio de Janeiro-ba utaztam,és végre nem csak a Google-n keresztül csodálhattam A Krisztus szobrot. Na de ne haladjunk ennyire előre. Először is az utazás előtti hetem csendesen telt,vége lett a portugál tanfolyamnak szerdán,és mindenkinek készülnie kellett egy kis prezentációval a saját országáról. Hát őszintén szólva én a már kész prezentációmból dolgoztam,átírtam portugálra,és már meg is volt. Érdekes volt ez az utolsó óra,mert szebbnél-szebb országokról tudtam meg dolgokat a kultúrát, a nevezetességeket,és a helyi ételeket illetően.
A Japán sráctól kaptam egy origami hattyút,a török lánytól meg egy karkötőt a gondviselés szemével teli J Az én prezentációm is jól sikerült szerintem,minden érdekes dolgot megmutattam, beleértve a himnuszunkat,imázs filmeinket,és persze a saját prezentációmat.
Az óra után a tanárok szerveztek nekünk egy kis meglepetést Pao de Queijo-val,Guarana-val,és Brigadeiro tortával. Aranyosak voltak.
Aztán még maradtam a suliban,mert megbeszéltem az igazgatónővel,hogy részt veszek ebben a Green System Program-ban,ahol mi cserediákok segítenek az iskolában angol tanulóknak gyakorolni az angolt. Ez afféle Volounteer work.
Másnap kerestem Jane-t,hogy beszéljünk a hétvégéről,de nem tudtam elcsípni,viszont később felhívott,és meg beszéltük a részleteket. Csütörtökön már elkezdtem pakolni a hétvégére,mert meg beszéltük hogy pénteken 12 órára itt vannak értem. Így estére,mire elindultam volna a Rotary meetingre,már minden kész volt. Ahhoz képest hogy egy hétvégére mentünk,azt hiszem kicsit sok cuccot vittem.:D De hát na.
Indulás előtt még beszéltem anyáékkal,és már indultunk is Jane-val,és Eduardo-val a reptér felé. A repülőút meglepően rövid volt,és 40 perc repülés után már láthattuk is Rio de Janeiro első favelait. Megérkezve a Rio Nemzetközi repterére,őrült taxisok hirdették magukat,hogy az ő taxijukba szálljunk be. Rio központja felé hosszan vezet az út, és mivel óriási volt a forgalom,így még több idő volt. Amikor elsőnek megláttam  Copacabana-t,azonnal úgy éreztem mintha már ismerném ezt a helyet,de hát persze mert annyi képet néztem róla előtte,hogy már lassan kívülről ismertem a helyeket J Tehát Rio de Janeiro képe majdnem teljesen megfelelt az elképzeléseimnek,de persze amikor ott vagy akkor éled át teljesen.
Tehát áthaladtunk a Copacabana-n,aztán az Ipanema-n és a Leblon nevű tengerparton is,miután megérkeztünk a szállásunkhoz. Lepakoltunk,szusszantunk,és mentünk keresni egy helyet ahol lehet vacsorázni.:) Egy ausztrál steak house-ban kötöttünk ki,ahol a kaja egyszerűen isteni volt. Utána még sétálgattunk egy kicsit a városrészben,és mentünk haza aludni,mert mindannyian irtó fáradtak voltunk.
Másnap a program 7 órakor már kezdődött,reggeli után már a tengerpart felé haladtunk,és a Copacabana-t tűztük ki az első állomásunkként J Végigsétáltunk a tengerparton,és fotózkodtunk a Copacabana Palace Hotel előtt. Aztán letáboroztunk a tengerparton,és ott töltöttük a délelőttöt. Egy kicsit megkapott a nap,de legalább napbarnított színem lett :D Aztán ebédelni a  híres Confeitaria Colombo-ba mentünk,egy óriási cukrászdába:) Hát a végzetemet láttam amint elnéztem a véget nem érő sütis pulton :D De először felmentünk az emeletre,ahol ebédelni is lehetett,és azután sütiztünk. Egy óriási csokis desszertet kértem,de hát egyszer élünk.. :D A sütizés után,mivel elég sok időt eltöltöttünk ott,már mentünk is a Corcovado felé,a következő állomásunkhoz. A Corcovado-ra kisvasúttal és taxival mehetsz fel,de majdnem 1 órát kellett volna a várni a vonatra,így a taxit válaszottuk.  A taxi félútig vitt,aztán még lépcsők vezettek a szoborhoz. Ahogy haladtunk felfelé a lépcsőn Rio de Janeiro egyre kisebb és kisebb lett,és lassan be lehetett látni az egész várost. Ezen a magasságon már a hegyek fölött mindenhol köd volt,és ahogy haladsz,a felhők közül lassan kialakul a Krisztus szobor képe. Hát nem tudom hogy hogy mondjam el,de ez a szobor egyszerűen monumentális,és gyönyörű. Minden részlete tökéletes. A szobor előtt turisták tulakodnak és fekszenek a földön,hogy a legjobb képet csinálják társukról. Mert a képnek úgy kell kinéznie,hogy a szobor a fotózni kívánt ember háta mögött legyen. És mivel annyira kevés a hely,a fotósnak vagy le kell ülnie a földre,vagy lefeküdnie,hogy a társa behajolhasson,és kész legyen a kép:) Mi is így tettünk,és Jane adta az instrukciókat :D Amúgy alig hallottam portugál beszédet a kilátónál. Voltak németek,norvégok,angolok,japánok. És én,egy szál magyar.:)

A fotózkodás után még körbejártuk a kilátót ahonnan belátni a várost,és lesétáltunk. Visszafelé már kisvasúttal mentünk,és a már besötétedett Rio fényeit csodáltuk az ablakból. Hát, nem semmi volt.
Itt következik az a mondat Apa számára,hogy igen, nem bántam meg hogy eljöttem Brazíliába. Egy cseppet sem :)
Hazafelé menet az esti programunkat tárgyaltuk,hogy hova,mikor,és hogy-hogy jutunk el oda. Jane-ék már ismertek egy jó helyet,és így meg is oldódott a kérdés.

8 órára már készen is álltunk hogy elinduljunk. Kocsival mentünk,párszor eltévedtünk,ide-oda keringtünk,de aztán végül megtaláltuk. Egy antik bárszerűség volt,ahol csak a beugró volt 20R$,és fiataltól idősig,minden korosztás megtalálható volt. Az egyik lap szerint a világ 10 legjobb bárja között van,és tényleg lehetséges,mert elképesztő volt. Székek,babakocsik lógtak le a plafonról,a a falra régi stílusú hűtőajtó volt felfüggesztve,és a hely egyik részén még egy hintó is fel volt állítva. A neve Rio Scenarium, és Lapában,Rio egyik körzetében található.3 emeletes,és minden este teli van emberrel. Folyamatosan van élő koncert,zene,és a fiatalabbaknak egy elzárt helyen disco is van. Tehát nagyon jó volt,körülbelül olyan 2 órakor jöttünk el,mert már nagyon fáradtak voltunk,és amúgy is a hazaút még megint 40 perc volt.
És következett az utolsó nap Rio de Janeiro-ban. Reggeli után az Ipanema-ra mentünk,és Eduardo-val elsétáltunk teljesen a tengerpart szakasz végéhez,a kilátóhoz,hogy teljes képet csinálhassak Ipanema-ról.:) Ipanema tisztább,és szerintem igényesebb mint Copacabana,jobb módú emberek vannak,gyerekekkel,és nincsenek őrült árusok akik nem hagynak békén.
Minden strand szakasznak meg van amúgy a saját blokkja,és társadalmi rétege. Különös,de így van.
Na tehát,elsétáltunk a kilátóhoz,és csináltunk pár képet,aztán megint 1 óránkba került mire újra megtaláltuk Jane-t a délre összegyűlt millió ember közül. Az idő kicsit beborult ekkora,és napsütés is abbamaradt,így gondoltuk hogy akkor ideje lesz ebédelni,és elbúcsúzni egy időre Rio de Janeiro strandjaitól. Ebéd után sétáltunk Copacabana központjában,és csodáltuk az óriási épületeket,és egymásra épülő hoteleket.
A napunknak ezzel lassan vége is lett,4 óra körül haza értünk,mert Jane 7 órára hívott egy taxit az apartman elé,így cakkompakk készen kellett lennünk. Kimostam a hajamból az összes sót,megállapítottam hogy barnultam,és azt is hogy Rio de Janeiro gyönyörű,és akármi is lesz,egyszer el jövök ide anyáékkal,és még talán Dórit is elhozzuk :P
Tehát a hétvégém tökéletes volt,borzalmas fáradtan értem haza,de hála istennek Szerdától szünet a suliban,így ki tudom pihenni,és feldolgozni ezt a millió élményt:)
Puszi nektek,hamarosan jelentkezem!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.