Sziasztok!

Tudom,tudom hogy mostanában elhanyagoltam az írást,meg lusta voltam,de most rávettem magam hogy írok egy kicsit,nem hagyom abba hogy a végén kerek legyen a történet.
Végül  is mióta vége lett a Húsvétnak, elkezdtem készülgetni a portugál nyelvvizsgára ami eléggé közeledett,és persze azt sem szabad elfelejtenem hogy Zsombor,( aki szintén cserediák Brazíliában, csak másik államban)megkért arra hogy hagy töltse itt a vizsga napjait nálunk,mivel ő is ugyanerre a nyelvvizsgára jelentkezett,és Belo Horizonte a legközelebbi hely neki ahol megírhatja a vizsgát. Tehát tudatomban volt az is hogy jön Zsombor,a nyelvvizsga,de előtte még  Karolin,a német cserediák látogatása várt ránk. Karolin a fogadótestvére volt Clarice-nek (a mostani testvéremnek itt) amikor Clarice cserediák volt Németországban,és a házukba lakott. És éppen akkor derült ki hogy Karolin Brazíliába megy cserediáknak,de még nem tudták hogy hova,de megbeszélték hogy mindenképpen találkoznak, tehát Karolin-t meghívták hozzánk egy hétvégére Dél-Brazíliából, és egy tök jó hétvégét töltöttünk el együtt. Megmutattuk neki a várost,elvittük őt pár múzeumba,csináltunk sok képet,és olyan helyeken ettünk ahol nem minden nap. Még nincs vége, szombatról vasárnapra meg elutaztunk Tiradentes-re, körülbelül 2 ,5 órára Belo Horizonte-től. A város nevéhez sok történelmi szál fűződik, április 21-e nemzeti ünnep egész Brazíliában, Tiradentes neve miatt. Tiradentes egy lázadó volt,aki Minas Gerais függetlenségét akarta minden áron, de elítélték ,levágták a fejét,és kiakasztották a templom kapujára. Valahogy így. Tehát ezért  kapta a város a Tiradentes nevet. Ouro Preto-ban ahol már voltam is, ott még felvonulás is van, jelen van a miniszterelnök, meg minden fontos emberke Tiradentes tiszteletére. Na mindegy, ez csak egy kis történelmi felvilágosítás volt. Tehát mivel ünnepnap volt, a város teli volt emberekkel,és mindig volt valami program a főtéren. De mi nem is kocsival érkeztünk a városba hanem egy kisvonat vitt minket be a városba, mert van egy útvonal, ahogy a kisvonat jár, ez Sao Joao Del Rei –ből Tiradentes-ig. Ez azért van így mert a turisták általában ezt a kört teszik meg ha már eljönnek Tiradentes-be,mert Sao Joao del Rei-t szintén érdemes meglátogatni,és akkor így össze tudják kötni a kettőt. Tehát már a szállásunk is Sao Joao del Rei-ben volt lefoglalva,és ahogy megérkeztünk oda,letettük a csomagjainkat,és már mentünk is a kisvonat irányába. Tök hangulatos volt utazni ezen a vonaton,igazán jó ötletnek tartottam. Megérkezve Tiradentes-be azonnal észrevettem a sok hasonlóságot Ouro Preto-val, ahol még tavaly Cristináékkal kirándultam. Teli azokkal a sok  kanyargós,keskeny utcákkal, éttermekkel,szuveníresekkel,kézműves boltokkal. És persze templomokkal,amik szintén ugyanúgy néztek ki. De mi mindent megnéztünk, ha már a végén egy kicsit untam is. A nap végére lejártuk a lábunkat,a kisvonat visszavitt minket Sao Joao del Rei-be, és az isteni panziónkba ahol aludtunk. ( Tényleg, az volt. Tökéletes!) Este később még elmentünk enni egy étterembe ahol hagyományos minas-i ételeket ehettünk, megmutatva Karolin-nak a különbségeket. Ezen a napon éppen Beatriz,a kisebbik testvérem 16. születésnapja volt,de végül  is alig volt ünneplés. Nem baj,én adtam neki ajándékot.:)
Másnap Sao Joao del Rei-ben maradtunk,elmentünk néhány múzeumba,még néhány templomba,aztán jöttünk haza. Jah, és hazafelé jövet megálltunk egy városkában,ahol a legrégibb,de  a legfinomabb piskótatekercseket készítik. Ott bevásároltunk,és irány haza!
Karolin gépe hétfőn kora reggel ment, Madalena és Joao kivitte őt a reptérre, mi meg iskolába mentünk.
Másnap, 24-én reggel pedig Zsombor megérkezett,kihasználtuk hogy beszélhetünk úgy hogy senki se értse,és hogy az utcán az emberek hátraforduljanak utánunk :D Aznap délután amikor Zsombor megjött, én egész délutánt a vizsga tanulmányozásával töltöttem,mert 25-én 8:30-kor kezdődött az írásbeli vizsgánk. nem volt semmilyen nyelvtani része,csak 4 egy oldalas szöveget kértek leírni,különlegesebbnél különlegesebb témában. Kicsit csalódott voltam a vizsga után,nem volt megelégedve a teljesítményemmel, és ahogy láttam a körülöttem lévő embereket, mindegyikről azt hittem hogy sokkal jobb nálam. Hát persze, voltak ott anyukák,apukák,60 év körüliek is. Én meg az én 17 évemmel mit írjak a szemetelésről az űrben?!? Na mindegy, én megtettem mindent, amit tudtam,de azért csak csalódott voltam, mert nem erre számítottam, de a többi szöveg azért jobban sikerült. Viszont a másnapi szóbeli vizsgával helyre tettem a pontjaim. Nagyon jól sikerült,és még gratuláltak is hogy 8 hónap után mennyire jól beszélek. Tehát utána már jobban éreztem magam,de nem szükséges tűkön ülnöm,mert 2 hónap múlva jön meg az eredmény amikor én már rég otthon leszek.
Azt el is felejtettem mondani hogy még a vizsga előtt leszerveztem hogy június 5-től 9-ig kirándulni fogok az Iguacu Vízeséshez. Leszerveztem a repülőjegyet,és egy rotarys család házában fogok lakni.
Tök jó,nem?:)
Na jól van most megyek, nem mondhatjátok hogy nem hoztam be a lemaradásaimat,hamarosan írok. Tényleg :D

Pusziii.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.