Sziasztok!

Miután hazaértem a nagy túrámról,hamarosan kezdetét vette a karnevál iránti őrület a városban,karnevál előtti bulikat,utcabálokat tartottak. Viszont itt, Belo Horizonte-ban az utcák szinte kiürülnek karnevál idején. Nincs semmi program,semmi nincs nyitva,tehát akik otthon maradnak egész rosszul járnak. Sok ember általában tengerpartra megy, Bahia államot megközelítve,ahol éppen a kirándulásom nagy részét töltöttem.
Mi itt Minas-ban egy kis városba indultunk,mert a család egyik része még mindig ott lakik,és Cristina felől nagy a kötődés a kis város iránt. Nem tudtam hogy mire számítsak a helyről ahova megyünk,de még igazán a karneválról sem. Hogy egyáltalán hogy ünneplik, Rio de Janeiro fergeteges show-ját már 3-szor visszanéztem a YouTube-on és persze az utolsó pillanatig reménykedtem hogy oda eljutok,vagy valaki éppen úgy tartja kedvét hogy magával visz. De nem így történt. És most már nem is bánom.
Mivel a karnevál első napja február 18-án szombaton kezdődik,és hivatalosan 22-ig tart,de mint ahogy mondtam Bahia-n vagy a híres Salvador-ban egész hónapban ünnepelnek.
Tehát mi a Prados nevű városka felé indultunk körülbelül 3 órára Belo Horizonte-től,és reméltem hogy jól fog telni az első karneválom. Én,Cristina és Ana jött csak, Sergio úgy gondolta hogy inkább otthon marad,és pihen. Mindig azt mondja hogy ő már túl öreg ehhez,de ez csak kifogás,szerintem.:D Tehát 3-man indultunk Cristina testvérével és férjével egy kocsiban Prados felé. El is felejtettem mondani hogy Luisa elment Rio de Janeiro-ba az egyik unokatestvérével, Camilla pedig szintén úgy döntött hogy neki nem hiányzik a nyüzsgés,és most elmondom,hogy a karnevál közepén utánunk jött Prados-ra busszal. Tehát tényleg unalmas lehetett..
Megérkezve Cristina rokonainak a házhoz ahol aludtunk,mindenki kedvesen üdvözölt,engem még inkább,mert a nagy részük még sosem láttak,és én sem őket. A házuk nem a városban volt,hanem a város előtt lefordulva egy föld úton lehetett megközelíteni. Lehet bizarrnak tűnik,de nagyon szép volt. És ami a legértékelhetőbb volt,az a kilátás ami a házról nézett. Az óriási hegyek,és az a csend ami belőlük áramlott.
Mikor megérkeztünk, már mindenki az óriási ebédlőben volt összegyűlve,söröztek ( persze) és beszélgettek. Már jó volt a hangulat,a karnevál első estéje aznap kezdődött. Mi olyan 4 órakor érkeztünk meg,tehát miután behelyezkedtünk,már vettük is az irányt Prados felé.
Körülbelül 8 percnyi távolságra volt a ház a városközpontról,de sokkal több időbe került hogy odaérjünk a nagy forgalom miatt. Nagyon tetszett a város,a legelső dolog ami eszembe jutott róla, az Ouro Preto volt. Ugyanazok az ismertetőjelek miatt szerettem bele Ouro Preto-ba is,mint amit itt, Prados-ban láttam.
Aznap este már elkezdődött a buli,végül is csak utcabál volt,és ment a véget nem érő dobolás. Cristina sok ismerősével összefutottunk,párakat meg is látogattunk ott a közelben,és így elment az este. Igazán másnap kezdődtek a programok,a szamba iskolák felvonulása.
Reggeli után,mivel Cristina testvérével és férjével jöttünk,de nekik már nem volt hely a rokonok házában,egy másik ismerős apartmanjában laktak,őket mentünk meglátogatni.
A házuk szintén nem a városközpontban volt,hanem még jóval előtte a hegyekben. Egyik pillanatról a másikra beleszerettem a helybe, teli virágokkal,fákkal, különféle bokrokkal,már az egész behajtó út úgy nézett ki mint egy sziklakert,és még a kert annál szebb volt.
A nagy pálmafák adtak a fő atrakciót,és persze az egész kert berendezése.
Ami a legfontosabb és nem is mondom,hogy a tulajdonosa egy német hölgy. A szülei németek,és ő pedig régóta német tanár. Régen Rio-ban laktak ott tanított,most ide jöttek lakni,és itt meg turnusokat tartanak,és brazilok jönnek ide németet tanulni,vagy éppen németek portugált. Tök jó ötletnek tartottam ezt a dolgot.

Tehát ott töltöttem majdnem az egész napot, végül is csak beszélgettünk,körbejártam az egész házat,és annyi fotót készítettem amennyit bírtam.
Ma este kezdődött el az a szamba iskolák első felvonulása,és mindenki be volt sózva,mert a rokonaink közül a fiatalabbak mind csatlakoztak a felvonuláshoz különféle jelmezekben. Még Ana,a kistesóm is fellépet aznap este,mert találtak rá egy régi jelmezt ami pont hozzá illett.

De a ruhák készítése során én csak ámultam. Aki komolyabban gondolja a fellépést,nagy ruhában,a szamba iskolák tagjaként, neki már a karnevál után lassan gondolkoznia kell hogy hogy fog összeállni a ruhája,mert valamikor 7-8 hónapba is beletelik egy kész ruha mire a varrónő megvarrja . Én csak egy sima jelmez készítését láttam,ami úgy nézett ki,hogy egy piros melltartót és bugyit dugig varrtak piros flitterrel,és ez még csak a kezdet volt.
Tehát a szambások számára ez minden évben egy nagy dilemma,és végül is az a 3 nap amire egész évben várnak,és készülnek. Ha éppen itt Prados-ról beszélünk. A 8000 lakosú kis városnak ez az egyetlen ünnepe amit ünnepelnek,de ha ünneplésről van szó,akkor aztán tényleg feje tetejére áll minden.
Na tehát én még sosem láttam hogy hogy történik egy ilyen szamba felvonulás, de amikor meghallottam a dobolást,tudtam hogy hamarosan kezdődik. Mindenkinek a kifeszített madzag mögé kellett állnia,a felvonulást nem szabadott megzavarni. Tehát a dobosak doboltak,és a különféle jelmezesek már elő is bukkantak. Persze a legszebbek elől,a kevésbé, azok hátul nyomták a szambát. Tehát itt nem kell szamba iskola tagnak lenned hogy beállj a felvonulásba. Persze azért Rio-ban nem árt ha tudsz szambázni.. :D
Miután a jelmezesek elhaladtak,egy hosszú tűzijáték következett.
Itt Prados-on két rivális szamba iskola van, az UCA és a Gato Preto. Mi, az egész család az UCA rajongótáborába tartoztunk,mindenki ott lépett fel ha volt lehetősége. Őszintén szólva a másik amúgy is ronda volt.
Végül is egész este csak rohangáltam oda-vissza lefotózni mindenkit, minden jelmezt amit tudok,és később már a kordon belsejébe is beengedtek,mert azt hitték hogy fotós vagyok :P

Az utolsó este én is felléptem a felvonuláson a többiekkel,találtak rám egy jelmezt,persze se nem flitteres,se nem rioi Karnevált idéző,de az első felvonulásomnak tudatában tökéletesen elégedett voltam. Már a szambát úgy ahogy elsajátítottam a szambás lányoktól,akiket 3 napon keresztül csodáltam hogy hogy táncolnak,de persze nagyon sok munka van abban.
A felvonulás után az utolsó estén még valamilyen koncertek voltak,meg reggelig tartó buli,de mi azt már nem vártuk meg.

 Szerdán reggel már indultunk is vissza Belo Horizonte-ba. Nekem óriási élmény volt amit láttam,és lehet hogy Rio-ban sokkal szebb és jobb,de nekem így volt tökéletes az első (de nem az utolsó) Karneválom Brazíliában. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.