Na sziasztok!:)

Itt az idő hogy megint írjak nektek,mert megint kimaradt 2 nap. Már kezdem is azzal,hogy megvolt az első iskolai napom,felöltöztem a gyönyörű egyenruhámban,és Fatima-val hajnalok hajnalán elindultunk az iskolába. Az órák 7 órakor kezdődnek,de már hamarabb bent kell lenni,ezért korán kellett indulnunk. Először az igazgatóhoz mentünk be,hogy előre felkészíthesse a diákokat az érkezésemre. Amint beléptem a terembe,minden szem rám szegeződött,és éreztem hogy most mondanom kéne valamit. Bemutatkoztam,hát persze azonnal nevetés tört ki az akcentusom miatt,de nem zavart :D Leültem a helyemre,és már el is kezdődött az első óra. Aznap Portugál,Történelem,Kémia,Fizika,Földrajz,és Biológia volt. Hihetetlen száraz,és unalmas ahogy a többieket elnéztem. Mindenki csak fekszik a padon,beszél,és oda sem figyel arra amit a tanár mond. Nem mintha a tanárt érdekelné. Egy cseppet sem. De engem nem zavart. Tanulgattam portugált,olvastam,és néha oda-oda pillantottam hogy mi folyik az órán. A 3.óra után volt egy hosszabb reggeliző szünet,és aztán még jön 3 ugyanolyan óra utána. Az órák 50 percesek,tehát még nehezebb kivárni a 12:30-at.

Fatima-val hazaérve, nagy főzésbe,és sütésbe kezdtem. Zöldség levest,és palacsintát sütöttem. Ahogy azt otthon szoktuk: ) A leveshez nem találtam meg minden fűszert ami kellett volna,de a delikátot curry-vel helyettesítettem. A végeredmény kicsit sárga lett,de az íze mint az otthon készült leveséJ  A  kis egyszerű palacsintámmal meg még nagyobb sikert arattam itt a nagy BrazíliábanJ Hirtelen elkapkodták,és kérték a receptet is JÖrültem hogy ízlett nekik,mert hallottam hogy nagyon megvannak elégedve a konyhájukkal,és hogy semmi mást nem ismernek el hogy jó,ami nem az övéké. De hát ez most nem így volt.:)

A délutánom kicsit unalmasan telt,nem tudom,nem volt kedvem semmihez. Nem mintha mehettem volna valahova,lehet épp ezért voltam olyan lehangolt.
De következő nap tiszta energiával,pozitívan keltem. Nem kellett mennem suliba sem,mert a többiek tesztet írtak egész nap,és mivel én nem írhatok,nem volt muszáj bemennemJ
Tehát felhívtam Ania-t hogy hátha szabad a napja,és csinálhatunk együtt valamit. Már régóta terveztük. Így hát délre már jöttek is értem,és bejártuk Savassi-t,megnéztük az összes boltot,és beszélgettünkJ Estefelé pedig,Ania barátja Chris,felvett minket,és elmentünk a Praca do Papa-hoz megint,hogy megnézzük a gyönyörű naplementét felülrőlJ Csodaszép volt.

Aztán még mindig nem volt vége a programsorozatnak,mert este pedig hivatalos voltam Filip fogadótesójának a balettbemutatójára.8-ra kellett menni,és onnantól fél 10-ig tartott. A végefelé már kicsit untam a dolgot,de megérte,mert szép voltJ
Tehát nagyon jól telt a tegnapi napom,jól éreztem magamJ
Másnap reggel háromnegyed 6kor megint kelni kellett,mert iskola volt. Most nem volt olyan hideg a reggel,ezért az egyenruhámhoz tartozó rövidebb nadrágot vettem fel. Kezdek megbékélni vele. Nem tudom miért,de lehet azért,mert megspórolom a szekrényem előtt töltött félórákat amíg kiválasztom mibe megyek aznapJ  Valahogy gyorsabban telt ma a suli mint valamelyiknap. Megint csak tanultam,tanultam és tanultam. És azon kaptam magam hogy már itthon is vagyok. De még mielőtt hazajöttünk el kellett menni képet csináltatni,mert persze! Otthon hagytam az előre bekészített kész fényképeket. De nem baj,csináltunk újakat. Ami azt illeti,úgy nézek ki rajtuk mint aki temetésre készül,de nem baj :D

Ma Rotary meeting lesz megint,előreláthatólag ez a mai program. Holnap pedig megyünk a rendőrségre lejelenteni magam,és remélem elhúzódik és nem kell mennem suliba :D
Na puszii nektek! Majd írokJ

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.