Oii !

Tudom mérgesek vagytok mert majdnem egy hete nem írtam,de meg volt rá az okom,és  megígérem hogy minden 3 naponta írok valamit most már. Tehát hétvégén orientációra mentem a cserediákokkal,az egész hétvégét Bom Despacho-ban,egy kis városban töltöttük,és ezenkívül Inhotim-ot is meglátogattuk. Csütörtökön még volt egy Rotary meetingem,és másnap már indultam is a Rotary épületéhez taxival. Persze mire megérkeztem már nagyon sok mindenki ott volt. Voltak ismerős arcok már akiket ismertem korábbról, mert a portugál tanfolyamon megismerkedtünk,vagy mert Belo Horizonte-ban laknak. Viszont nagyrészüket életemben nem láttam,és ez volt éppen az érdekes. Ugyanazok a kérdések hangzottak el mindenki szájából hogy „Where are you from?” meg hasonlók. Elvegyültem a tömegben megtalálva az ismerősöket,és  buszunk meg is érkezett. Óriási Terra Brasil felirattal. Ez lesz az utazási irodánk neve amikor majd a kirándulásokra megyünk. Valószínűleg pont ilyen buszokkal. Nem is baj,mert nagyon kényelmes volt,és komfortos. Tehát elindultunk,én Astrid mellett,a norvég cserediák mellett ültem akivel már egyszer találkoztam BH-ban,de 5 órára lakik innen,így nem valószínű hogy a közeljövőben sokat összefutunk :(  Tehát elkezdtem kérdezősködni a többiek felől ki honnan jött,és hol lakik most. Persze az Egyesült Államok megint vitte a prímet a 12 amerikaival. De hát most mit tehetünk velük..:D Szintén feltűnően sok mexikói,és német cserediák van,és szerintem a 6 japán is soknak számít. Utánuk mindenki vegyesen Törökországból,Belgiumból,Franciaországból,Dániából,Finnországból,Norvégiából,Thaiföld-ről,Indiából,Dél-Afrikából,és 1-1 Szlovákiából,és Ausztriából is :) Összesen 45 cserediák a 4760-as districtben,Minas Gerais-ban. Persze rajtam kívül más magyar nem volt,de legalább addig is gyakorolhattam az angol tudásom és nem beszéltem a saját nyelvemen mint ahogy a cserediákok nagyrésze tette. Mindenki ahhoz húzott legjobban akihez tudott beszélni a saját nyelvén,de szerintem valamilyen szinten ez érthető is. Én mindenkivel barátkoztam amennyire tudtam. Hála istennek mindannyian nagyon nyitottak,és érdeklődők voltak, kivéve az amerikaiakat. Persze nem mindannyiuk,de meglátszik a különbség. De hát rossz helyzetben vannak,mert mi,akik már az angolt nem az anyanyelvükön beszéljük,nekünk a portugál a 2. , 3. idegen nyelv lesz. Na mindegy tehát szerintem Európa még mindig viszi a prímet. Persze megint megkaptam egy német lánytól hogy Mi az a „Hungary”? , de valószínűleg hiányzott a földrajz óráról.
De összességében jó kis csapat gyűlt össze különféle nemzetiségekkel,és érdekesebbnél érdekesebb emberekkel. Beszéltem egy fiúval Indiából,aztán egy afrikai csajszit tanítottam magyarul,később pedig mikor már nagyon unatkoztunk, Silvine Belgiumból tanított franciául J Aztán megérkeztünk Inhotim-ba.Az út 1 óra hossza volt oda,de az idő nem volt valami mesés,így 1,5 óra lett mire megérkeztünk. Kaptunk karszalagot,és már el is voltunk engedve 13:00-ig az Inhotim területén.Nem tudom hogy magyarázzam el,de úgy kell elképzelni ezt a helyet mint egy óriási parkot,tavakkal,gyönyörű növényzettel,és minden 200 méteren kis múzeumokkal. A legmodernebb művészethez tudnám hasonlítani ezeket a múzeumokat. Az egyik teremben üvegen kellett járni,és megcsodálni egy óriási műanyag gombócot,a másikban egy balett táncos lábát néztük egy függöny alól,és hallgattuk a dobogását,aztán egy újabb teremben egy kórust hallgattunk énekelni különféle tónusokban,aztán egy piros szobában találtuk magunkat ahol még a hal is piros volt a piros akváriumban. Később egy olyan szobába mentünk ,ahol a fal és a mennyezet színe folyamatosan változott. De hogy hogy,azt még most sem tudom. Tehát érdekes volt az biztos. Jah, és Inhotim teljes területén kis golf kocsikkal lehetett közlekedni,persze nekünk nem,de sokan igénybe vették. Inhotim után ebédelni mentünk egy étterembe,ami teli volt majmokkal,és elették előled a desszerted. :D
Aztán újabb 2 óra utazás után megérkeztünk a végállomásra,Bom Despacho-ba az esti órákban. A hely ahol megszálltunk egy klub,és egy kempinghez hasonlított. De a kemping szó egy kicsit más értelemben mint otthon. A helynek több mint 6 sportpályája,úszó medencéje csúszdákkal,és sok más dolga is volt amit fel sem tudtunk fedezni. Miután megérkeztünk azonnal vacsora volt,és utána táncos este a club animátoraival. Nagyon jó volt az este,nagyon jól éreztük magunkat. Aztán Ritha este tudósított bennünket hogy rögtön reggeli után másnap kezdődik az orientáció,és mindenkinek meg kell jelennie. Nagyon unalmas volt,beszéltünk a Rotary szabályairól,mit szabad,mit nem szabad csinálni,és majdnem bemagoltuk mint a Bibliát. Meséltek eseteket amikor hazaküldtek diákokat,és tényleg nem cicóznak ha valakit haza kell vágni. Aztán volt egy kis szabadidőnk ebédig,mentünk focizni,röplabdázni aztán megint folytatódott az orientáció egy prezentációval a kirándulásokról. Kaptunk anyagokat a kirándulásokról,és a pontos árakat is. Van 3 kirándulás ami közül választhatsz. Az első a Northeast trip ami majdnem egy hónapos (Január-Február), és Brazília keleti részét látogatja végig beleértve az összes tengerpartot,és Rio de Janeiro-t:) A második az a South Trip,ami 4 részből áll,Az Iguacu vízesésből,Brazília déli részének látogatásából,Argentína,és Uruguay,és Buenos Aires repülővel. Ez a kirándulás is majdnem egy hónapos,de itt megválaszthatod melyik részére akarsz menni. A 3. pedig az Amazonas túra,ami 10 nap az amazonasban.4 éjszaka alvás egy hajón,úszás delfinekkel,stb. J Tehát nem könnyű a választás,de akármelyikre megyek óriási élmény lesz :)
Tehát a prezentáció után megint szabadidőt kaptunk,és mentünk úszni a klub úszómedencéjébe. Az úszás úgy értem hogy belemártózni :D De később megint táncolás kezdődött,most kivételesen a vízben :D Kicsit bonyolult volt táncmozdulatokat csinálni a víz alatt,de megoldottuk :D A nap végén pedig játszottunk az étteremben,és mindenki hozta a zászlóját, kitűzőket és névjegykártyát cseréltünk,és millió fotót csináltunk J Hihetetlen gyorsan eltelt ez a két nap,és nagyon jól éreztem magam velük. Ha megyek a Northeast kirándulásra,ott megint összejön ez a csapat,mert csak a mi district-ünk megy arra kirándulásra. Viszont addig még biztos szervezünk egy találkozót BH-ban.:) Aztán másnap még szabad program volt,csinálhattunk amit akartunk,de ebéd után haza kellett indulnunk. Sajnáltam a többieket,volt olyan,akit Belo Horizonte után még 6 óra utazás várta hogy hazaérjen. Ebben a helyzetben én szerencsés voltam :)
Tehát nagyon jól zárult az orientáció,nagyon sok élménnyel gazdagodtam,és a blézerem is sok-sok kitűzővel :)
A következő hetemről pedig már majd a következő bejegyzésben fogtok olvasni ;)
Pusziii

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.