Na sziasztok!

Az elmúlt pár napban hála istennek elfoglalt voltam,hétfőn lerendeztem a leveleket,és mentem a portugál tanfolyamra. Hamar odaértem de már Alison ott volt. Ő is az én klubbomhoz tartozik. Tehát folyamatosan érkeztek meg az emberkék. Hirtelen mindenkit Facebookról ismertem fel.Facebookon már annyit beszéltünk egymással,élőben meg még nem is találkoztunk. Tehát megismerkedtem pár emberkével még az USA-ból,egy török lánnyal,egy mexikói-val egy némettel,és egy sráccal belgiumból. Ahogy meghallottam a srác francia akcentusát,azonnal azt éreztem hogy engem nem érdekel a portugál,miért nem Franciaországban vagyok? De hát utána leesett hogy ez nem volt megoldható,de lesz nekem még alkalmam franciául tanulni:) Tehát összegyűltünk,és várakoztunk a nyelviskola halljában. Nem olyan nagy épület,vannak termek és ennyi. Aztán megjött a tanárunk,Adriana. Nagyon kedvesen fogadott minket,és behívott mindannyiunkat egy terembe,és már el is kezdtük a bemutatkozást. Az elején még úgy tűnt hogy tényleg tanulni fogunk,de amikor már a 4. videót néztük Belo Horizonte-ről,azt éreztem hogy egy városnéző túrán vagyok. Megmutatta nekünk a helyi zenéket,és mutatott weboldalakat,ahol tudunk portugálul tanulni. A tanárnő egy kicsit furcsa amúgy,néha olyanokat beszólt hogy csak néztünk,és ahhoz képest hogy portugál tanfolyamon voltunk nem sokat beszéltünk portugálul. Amugy a nő Jane Austen könyveket fordít,és tudomásunk szerint híres lehet itt,mert a youtube-on nagyon sok találat ugrik fel a nevére:) Tehát az első órának vége is lett,és utána mindannyian reméltük hogy a második már biztos jobb lesz. Viszont arra jó volt hogy egy portugál könyvcímet ellestem,és le fogom másolni hogy abból tanulhassak. Meg amúgy adott nekünk sok weboldalt ahol tanulhatunk,tehát valamennyire csak volt értelme. Hazafelé a buszon nem voltam biztos hogy jóra szálltam,de már elég biztonságosan közlekedem a busszal. Hihetetlen könnyű vele eljutni mindenhova,és nem utolsó sorban olcsó. Aztán hazajöttem,és Gabriela nagymamájánál vacsoráztunk,mert egy hete nem láttam Gabit,és gondoltuk akkor meglátogatjuk a nagymamáját is. Szeretek ott lenni,mert van két imádnivaló kutyusuk,és mindig olyan kedvesen fogadnak engem akármikor megyek. Pont aznap este vettem észre hogy már tök sok mindent tudok mondani portugálul,és ha megerőltetem magam,még többet. Mostanában gyakran nézek filmeket portugálul angol felirattal,és próbálom rászoktatni magam a továbbiakban is. Másnap a suli nagyon unalmas volt,ahogy mindig,de a tanulással valahogy mindig ellensúlyozom. Nem tudom hogy másoknál hogy van az iskola itt,vagy lehet ennyire nyűgös vagyok,de én mindig számolom a perceket amíg nem lehet haza menni. Nem azért mert annyira haza akarnék menni,hanem azért hogy legalább valami változzon. Tökre élvezném ha lennének délutáni elfoglaltságok vagy programok az iskolában. Akármi! Komolyan most már gyurmázni is elmennék ha lenne rá lehetőség. De itt csak Kémia,Fizika,Filozófia,Vallás óra,Töri,és Matek van. Pár nap be

jön egy kis Biológia,Angol és Földrajz is,jah meg egy tesi csütörtök 6.órában.De még ha élvezni lehetne az órákat,ha lenne motiváció.. De itt csak beszélnek beszélnek beszélnek, ők alszanak,én meg tanulok. Körülbelül ennyi minden nap. Tehát az iskolától nem sokat várhatok,de most nagyban próbálom szervezni hogy elkezdjek valamit táncolni. Pár csajszi akikkel most ismerkedtem a tanfolyamon,ők is akarnak csatlakozni,tehát hátha összejön.
Aztán hazajöttem a suliból,ettem valamit,beszéltem anyáékkal,elmentem gyógyszertárba,a sarki boltba. Sütni akartam almás pitét,így megvettem a hozzávalókat,és már el is kezdtem csinálni. Közben megjött Fatima,és én meg mentem át Gabi nagymamájához a sütivel. Nagyon finom lett,imádta mindenki :) Megtudtam pontosan hogy mikor megyünk Rio-ba, Október 7-9 péntektől vasárnapig. Nem sok idő,de még így is elégedettnek kell lennem. Ma pedig megint suliba mentem,de hamar elengedtek mert megbeszéltük az igazgatóval hogyha tanfolyamom van délután,hamarabb hazamehetek. Tehát hazamentem,ettem,és már mentem is a buszhoz. Általában fél órát kell várni a buszra,mert akkor délután nagyon nagy a forgalom. Tehát fél óra várakozás,fél óra út,és 5 perc gyalog. Ma egy fokkal jobb volt az óra,felírtunk pár ragozást,és szavakat. Már tudtam ezeket,de legalább csináltunk valamit.

Hazafelé lefénymásoltattam első 100 oldalt a könyvből amit mondtam,és legalább holnap a  suliban tudok majd mit csinálni.
Holnap szerintem elmegyek futni,mert mostanában annyit ettem,és nem is mentem futni mert beteg voltam,hogy biztos híztam egy kilót.
Na most megyek,majd írok hamarosan megint!
Puszi Nektek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.