A másnap reggelem azzal kezdődött,hogy elkezdtem hívogatni a biztosításom irodáját,de senki nem válaszolt a telefonra. Így elkezdtem ontani az e-maileket nekik,leírva benne szóról szóra hogy mi történt. Emellett Marilia-val,a counselorommal is beszéltem,és mondta hogy ő majd intézni a dolgokat. Hát remélem így is lesz.

Kicsit ideges voltam a dolgok miatt ami történt,az egész fogletörés ügy,mert ha nem eszem meg azt a nyamvadt nyalókát,semmi sem történik.De Anyáék aztmondták hogy ez előbb utóbb megtörtént volna ha ennyire gyengék a fogaim.Tehát így történt.De anyáék megnyugtattak hogy a biztosító fizetni fog,mert ha nem,ők veszik kezükbe a dolgokat.Persze Fatima is mondta hogy nem kell aggódnom,mert mindenben segít amiben tud,tehát megnyugodhatok.

Délkörül találkoztam 2 cserediákkal ebédre, Astriddal Norvégiából,és John-al New York-ból.Astrid egy másik városban lakik innen 5 órára,és most csak azért jött BH-ba,mert jöttek meglátogatni a fogadótesóját aki itt él.John pedig egy teljesen külön világ.Kicsit furcsa,nem beszél,ha beszél is úgy hogy nem lehet hallani,tehát nem egy társasági ember.Na mindegy.Ebéd után sétáltunk a városban,ettünk egy fagyit,és beszélgettünk.Vissza kellett mennünk az étteremhez egy idő után,mert Astrid szülei vártak minket vissza az étteremhez.Megismerkedtem a szüleivel,nagyon aranyosak,és ekkor képedtem el,hogy Astrid hogy beszél velük.Úgy beszél portugálul mintha már több hónapja itt lenne.A családban senki nem beszél angolul,így a kezdetektől erőltetni kellett neki hogy beszéljen.Hát persze.Kicsit irigy voltam,sőt nagyon.Én mindig próbálom Fatima-val a portugált,de aztán egy idő után megint azt veszem észre hogy angolul beszélünk.Szerintem nincs türelme ahhoz hogy elmagyarázza,és megvárja míg megértsem portugálul,inkább gyorsan elmondja angolul.Megértem őt is,mert nem az ő érdeke hogy megtanuljak portugálul,tehát ezt nekem kell erőltetni.Csak kicsit rossz volt hallani hogy a csaj szintén egy hónapja van itt,és beszéli a nyelvet.

Tudom Apa,Anya most az jön,hogy na látod,látod! De tudom én is,és tudom hogy rajtam áll az egész,és rosszul esett,tehát mostmár biztos többet tanulok,és mindent megteszek azért hogy minél hamarabb beszéljek.A srác egyáltalán nem is próbálkozik beszélni,és úgy tűnik nem érdekli semmi,tehát ezekután nem is akartam olyan nagy hangsúlyt fektetni arra hogy beszélgessünk.Nem akarom hogy ez legyen a példa.Este olyan 8 órakor értem haza,és gyorsan ettem valamit,aztán Fatima hazajött,és kiderült hogy megint nincs internet,és félóráig szereltük,miután feladtuk,és megbeszéltük a szerelővel hogy holnap eljön.Este egy filmet néztem a gépen portugálul,angol felirattal.Nem bírtam végignézni mert fáradt voltam,de ma folytatom.
Reggel Fatima közölte hogy Geraldo felhívta,és nem megyünk a Pampulha-ra,mert futás lesz,és nagyon sok ember torlaszolja az utat.Én meg pont ezt akartam! Oda menni futni..gyorsan hívtam Christyano-t hogy megkérjem hogy elvinnének e engem is,de nem vette fel senki a telefont.Minden héten ez van.Szervezzük a programot,én meg örülök hogy nem lesz egy perc időm sem a hétvégén,aztán közben meg itt vagyok elfoglaltság nélkül..Na mindegy,nem baj.Most elmegyek futni,aztán meglátjuk..
A futás jól esett,jó hogy elmentem,viszont utána megállíthatatlan fejfájás jött rám.Úgy éreztem beteg leszek,de ittam egy forró teát,bevettem néhány gyógyszert,és már este nem éreztem rosszul magam.Meglátjuk mi lesz holnap.
Holnap suli,aztán majd valamit kezdek magammal.:)
Puszi nektek !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.